Tudtad? Környezetszennyezés közvetett módon: kakaóipar

A környezetszennyezést és embertársaink kizsákmányolását hangsúlyozó sorozatunk első cikkében betekintést nyerhettél a textilipar szörnyűségeibe, most pedig a kakaóipar működéséről olvashatsz. Talán te is tisztában vagy vele, hogy a kakaó körüli munkálatok nem tekinthetők leányálomnak. A környezet és az emberek, de legfőképp a gyerekek elképesztő kizsákmányolásáról van szó, ami nem ismer határokat.

Kakaó

A kakaó egy Dél-Amerika trópusi vidékein őshonos növény, amely a spanyol hódítások előtti időkben fizetőeszközként is szolgált. Latin neve Theobroma cacao, melynek jelentése “istenek eledele”. A csokoládéitalt mézzel, fűszerekkel és vízzel már mintegy háromezer éve fogyasztja az emberiség, a 16-20. század között pedig gyógyhatását is számon tartották: a vese- és gyomor-bélrendszer funkciókat javították, stimulálták az idegrendszert, valamint feltáplálta a lesoványodott betegeket.

Európába hozatalát Hernán Cortés konkvisztádornak köszönhetjük – a 16. század elején az arisztokraták kiváltságának számító csokoládéból készült ital igen széles körben kezdett elterjedni. Később, a gyarmatosítók az európai kézben fekvő trópusi területeken is meghonosították a kakaóbab fákat – Nyugat-Indiában, a Fülöp-szigeteken és Nyugat-Afrikában is. 

környezetszennyezés
UPTOSTYLE 6

Termelés

A világ kakaóbab termésének közel kétharmada Nyugat-Afrikából származik. A legnagyobb kakaótermelő ország Elefántcsontpart, a maga 33%-os részesedésével. A World Cocoa Foundation jelentése szerint a világon mintegy 50 millió ember mindennapi megélhetése függ a kakaótól – írja a Tudatos Vásárló egyik cikkében.

Elefántcsontparton különösen aggasztó a modernkori rabszolgaság, de legfőképp a mérhetetlenül könyörtelen körülmények között dolgoztatott gyermekmunkások. A Nemzetközi Munkajogi Alapítvány határozottan állítja, hogy számos bizonyíték alátámasztja, miszerint Maliban és Burkina Fasóban folyamatos gyermekkereskedelem folyik, mely gyermekek ezután a kakaóültetvényekre kerülnek. Egy jelentés szerint 284.000 gyermek van hasonló helyzetben csak Nyugat-Afrikában, akik valószínűleg emberkereskedelem folytán kerültek a kakaóiparba. Mindezek mellett a fokozott erdőirtás és a nemi alapú megkülönböztetés is folytonos velejárója a kakaó termelésének, fokozva ezzel a környezetszennyezést és a szexizmust.

UTZ

Az UTZ néven ismert minősítési rendszer Elefántcsontparton mindössze csak tizenöt éve, azaz 2008-ban jelent meg, ám 2012-re már 189 szövetkezet 44.000 gazdálkodója vett részt a programban.

Első számú kritériumuk, hogy tilos a gyermekmunkaerő használata, így a gyermekeket érintő jogok ismertetése képzéseik egyik fő elemei közé tartozik. Ezenfelül hozzájárulnak a termelés hatékonyságához “saját márkás” növényvédő szereikkel, a talajminőség javításával és a vízgazdálkodással, melyekkel sikerült enyhíteni a környezetszennyezést.

Az UTZ képzésein a gazdálkodók olyan alapanyagokhoz juthatnak, melyek elősegítik a terméshozamot. Az ezen termelők átlagos terméshozama 467kg/ha, míg a nem minősített termelőké 315 kg/ha volt. Az UTZ-előírások miatt a minősített termelők költségei magasabbak, így jövedelmük egyenesen arányosan nő, ennek következtében pedig több pénz jut a gyermekek oktatására. 

UPTOSTYLE 7
UPTOSTYLE 8

Fair Trade

Az első Fair Trade címkét 1988-ban találhatták meg a kávén, holland szupermarketekben. Azóta megjelent a csokoládén, a banánon, a teán és a boron is. A WFTO (World Fair Trade Organization) szerint a fair trade lényege: “a cél egy olyan transzparens kereskedelmi kapcsolat, amely párbeszéden és megbecsülésen alapul.” Ma már összesen 135 országban szembesülhetünk a szervezet munkásságával. Az UTZ és a Rainforst Alliance mellett a Fair Trade rendelkezik a legszigorúbb követelményekkel. Öt alapelvet követ a szervezet a fenntartható, környezetszennyezés nélküli jövőért:

  1. Méltányos ár
  2. A gyermekmunka tilalma
  3. Tisztességes munkakörülmények
  4. Helyi közösségek fejlesztése
  5. Környezeti fenntarthatóság

Etikai kérdések 

Ahogy már fentebb is írtuk, a különböző EU-ban és Ghánában betiltott rovarirtószerek még mindig nagy  sikernek örvendenek a dél-afrikai ültetvényeken, annak ellenére, hogy kutatások igazolják rákkeltő hatásukat; a dolgozókat pedig az esetek többségében nem igen látják el védőfelszerelésekkel. A Tudatos Vásárló egyik cikkében közli, miszerint egy 2002-ben végzett kutatás kimutatta, hogy a fehér csokoládéban 14%-ban mutatták ki a lindane nevű szert, ami nemcsak az emberekben, de az ültetvények környezetében élő vadállatokban és madarakban is fellelhető.

A Cadbury’s nevű csokoládé néhány évvel ezelőtt sportkampányként álcázta termékeik népszerűsítését. A gyerekenek 170 darab Cadbury’s csomagolópapít kellett felmutatniuk, hogy egy darab kosárlabdával gazdagodhassanak. A Mars pedig olyan kutatásokban vesz részt, amelyek bizonyítani próbálják a csokoládé egészségügyi hatásait, miszerint jótékony hatással van a szívre és a vérkeringésre. 

UPTOSTYLE 9

Különböző Fair Trade és UTZ minősítésekkel talán már jobb a helyzet, ám még így is a legtöbb hazánkba érkezett csokoládé minősítés nélküli – ilyen nagymárkák például a Nestlé, a Mars és a Mondelez, ami többek között a Milka csokik gyártásáért felelős. Ha nem is vagy nagy csokifanatikus, akkor sem árt, ha utánajársz, honnan szerzik a kiválasztott termékedhez az alapanyagokat – nemcsak a te, hanem emberek milliói érdekében!