Hogyan formálta a COVID-19 a divatipart?
A vírus megjelenése az egész világot felforgatta, és életünk minden területén gyökeres változásokat hozott. Minden máshoz hasonlóan a divatipar számára is a világ változásaira való gyors reagálás és adaptálódás a legfontosabb: digitalizálódás, posztpandémiás trendek és fenntarthatóság – pár szempont, amiket cikkünkben alaposabban megvizsgálunk. Ha kíváncsi vagy, hogy a világjárvány hogyan formálta ezt a szektort, akkor cikkünk Neked szól!
DIGITALIZÁLÓDÁS
A posztmodern világban a digitalizálódás normál esetben is túlontúl gyorsnak mondható, az emberi psziché pedig egész egyszerűen képtelen egészséges módon alkalmazkodni a gyors változásokhoz. Ez sokszorosan igaz, ha technológiáról beszélünk; gondoljunk csak a generációk között tátongó digitális szakadékra. A járványhelyzet ezt az amúgy is feszes tempót még gyorsabbra kényszerítette, aminek általánosságban – teljesen érthető módon – nem örülünk, mert hiányoznak az offline szociális kontaktok, legyen szó akár oktatásról, munkáról, sportról vagy bármi egyébről. A divatbemutatók és a fizikai üzletek online térbe való költözése viszont inkább pozitív fogadtatásban részesült, és két teljesen élhető opciónak ígérkeznek.
A korlátozások bevezetése okán az offline üzleteknek ideiglenesen be kellett zárniuk, amire válaszul az online divatipar felvirágzott. Financiális okokból kifolyólag számos üzlet a feloldások után sem volt képes már kinyitni, ám sokan önszántukból is folytatták az online piacra való specializálódást, annak megannyi előnye miatt. Kevesebb fenntartási költség, állandó elérhetőség, kényelem – pár pro érv a sok közül.
A digitális térbe való költözés nem csak az eladások apropóján történt; a divathetek is online zajlottak és egyesek továbbra is így zajlanak, akár csak a március 25-én induló BCEFW. A hagyományos keretekből kilépve igazán friss és kreatív megoldások születtek. A divatbemutatók helyszínválasztása igen változatosnak mondható: a Saint Laurent divatház a sivatagban, a Burberry egy erdőben, Jacquemus pedig egy búzamezőn vonultatta fel SS21 kollekcióját. A kifutóról lelépve a prezentációk kivitelezése pedig sokféleképpen alakult: láthattunk narrált kisfilmet (Maison Margiela SS21), marionett (Moschino SS21) vagy papír (JW Anderson SS21) bábokat modellek helyett, interaktív játékot (Roger Vivier SS21) és videóklippet (Balenciaga SS21) – csak hogy egyes showkat említsünk.
FENNTARTHATÓSÁG
A fenntarthatatlan életformánkról szerencsére már egyre rohamosabban terjednek az információk, amiknek birtokában egyre többen kezdik csökkenteni ökológiai lábnyomukat. A divatipar esetében a járványhelyzet hozta meg csak igazán a kellő löketet a változáshoz, mind tervezői és mind fogyasztói oldalról. Az ingerdús hétköznapokból a négy fal közé szorulva többé-kevésbé rá voltunk kényszerülve önmagunk és a körülöttünk zajló világ alaposabb vizsgálatára, aminek eredménye egy kollektív szemléletváltás csírája a fenntarthatóság jegyében.
A járvány megjelenésével a divatáru eladások átlagosan harmadával visszaestek. Erre és a divatipar egyre növekvő ökológiai lábnyomára válaszul több divatház is komoly döntéseket hozott. A Gucci kreatív igazgatója bejelentette, hogy a tradicionális évi öt bemutató helyett kettőt terveznek. „A meggondolatlan cselekedeteink felégették a házat, amelyben élünk.” – írta Instagram oldalán. Giorgio Armani egy, a Women’s Wear Daily napilapnak írt nyílt levelében úgy vélekedett, hogy „egy meggondolt és intelligens lelassulás” az egyetlen kiút. A Marc Jacobs és a Saint Laurent divatházak pedig ideiglenesen kihagyták a divatheteket.
A hangsúly – ahogy az súlyos krízishelyzetben lenni szokott – a megfoghatatlan értékekre került. A szociális élet hiánya és az otthoni pizsamában flangálás nagyban hozzájárult a változás megindulásához: „minek vásároljak, ha nincs hova felvenni?” A gazdasági bizonytalanság is elősegítette a tudatosság terjedését, hiszen egy világjárvány kellős közepén egy új ruhadarab beszerzése nem éppen a legégetőbb igény. A felszabaduló időből sokan gardróbrendszerezésre is áldoztak, mely folyamat – a többi tényező mellett – többeket ráébresztett, hogy talán mégis elegendő ruha áll a rendelkezésükre. Az is erre mutat rá, hogy a Depop – az egyik legnépszerűbb online platform használt ruha eladásra és vételre – eladásai 2020-ban 200%-kal megugrottak az előző évihez képest.
Összességében tehát elmondható, hogy az emberek ébredeznek az édes álomnak hitt rémálomból, hiszen a szempontok és igények mindkét fél részéről jelentősen átértékelődtek.
GREENWASHING
A fogyasztói tudatosság növekedésével a greenwashing jelenség is elkerülhetetlenül terjed, nem csak a divatiparban. Magyarul zöldre festésként emlegetik, és a kifejezés egész egyszerűen arra a jelenségre utal, amikor egy terméket környezettudatosnak állítanak be profitszerzés céljából, miközben a gyakorlatban szó sincs ilyesmiről, esetleg csak részben.
A legutóbbi eset, ami nagy visszhangot kapott, az a januárban debütált H&M x Billie Eilish kollekció. A kollaboráció a „fenntartható” címkét kapta, ám ez a 16 ruhadarabból csupán kettőre igaz. Vásárlás előtt érdemes mindig egy kicsit utánajárni a kívánt terméknek, nehogy egy hasonlóan inkorrekt marketinghúzást támogassunk a pénzünkkel.
TÁRSADALMI FELELŐSSÉGVÁLLALÁS HIÁNYA
A divatipar különböző területein dolgozók közül a ruhadarabok készítői azok, akiket a leginkább negatívan érintettek az események. Az igény hiánya következtében több nagy divatcég és kisebb kereskedő is lemondta a gyáraknak leadott megrendelését, a folyamatban lévőket pedig sokan szintén leállították. Ez azért óriási probléma, mert így a rendeléshez beszerzett alapanyagokért és az elvégzett munkáért sem fizetnek, felelősséget nem vállalva a dolgozókért és a környezetért. Bloomberg jelentése szerint 1,089 bangladeshi ruhagyárban történt ilyen eset, mely veszteség értéke 1.5 billió dollár. A fenntarthatatlan helyzet rengeteg üzem bezárását követelte, így dolgozók milliói vesztették el az állásukat és maradtak tétlenül, szociális és financiális segítség nélkül. Egy másik alkalommal egy burmai szakszervezeti tag Twitteren jelentette, hogy 738 dolgozót elbocsátottak Dihuali gyárból, ahol az európai MANGO márkának készítenek termékeket. Az elbocsátás oka csupán annyi volt, hogy a dolgozók biztonságosabb körülményeket követeltek a pandémia alatt, úgy mint tiszta ivóvizet és higiénikus illemhelyeket. De legalább a MANGO fenntartható részleget is kínál… #greenwashing
Fontos kiemelni, hogy alapjában véve is egy borzasztó törékeny és több sebből vérző szektorról van szó, amely problémát a fentebb említettekhez hasonló esetek csak még inkább mélyítettek.
POSZTPANDÉMIÁS TRENDEK
Az első és második világháborúban a hagyományos férfi-női szerepek átértékelődtek, és a nadrágviselés lassan, de visszafordíthatatlanul elkezdett terjedni és egyre elfogadottabbá válni a nők körében is.
A melegítőnadrág trendet a kijárási korlátozások virágoztatták csak fel igazán, bár csírájában már jóval azelőtt megjelent. A megnövekedett otthon töltött idő alatt menthetetlenül fókuszba került a kényelmes, otthoni viselet, és hamar megindult annak továbbgondolása is. Érdekesség, hogy míg a legtöbb divatház bevétele radikálisan visszaesett, a sportmárkák kifejezetten jól teljesítettek a kritikus időszakban.
A márkák elkezdtek kényelmi kollekciókat a piacra dobni, melyek a komfortra, a hétköznapiságra törekszenek, mindezt gyakran magas minőségben. Ha a trendnek egy teljes kollekciót nem is szenteltek, ez az irány szinte minden tervező víziójába maradéktalanul bekúszott. A Saint Laurent divatház igen messze áll az otthoni viseletektől, a SS21 kollekció mégis kapott egy leheletnyi lazítást. Anthony Vaccarello egy, a Vogue-nak adott interjúra során az alábbit nyilatkozta a kollekcióról: „Mindamellett, ami a világban történik, valami puhábbat, melegebbet szerettem volna. Nem igazán csináltam „kényelmeset” azelőtt.” Az eredmény pedig egy a kollekción végigfutó lazább sziluett, légies blúzok és kényelmes biciklinadrágok.
kép forrása: modedamour.com
Az utóbbi idők nehézségei ellenére úgy néz ki, van remény a horizonton, és Földünk második legkörnyezetszennyezőbb iparága elindult a változás útján – egy élhetőbb jövőért. A pandémia által bekövetkezett izgalmas újítások pedig kellemesen felkavarták a divatipar állóvizét. Kíváncsian várjuk, hogy mit hoz a jövő!
írta: Kosik Dominika
